A 90 éves Szabó Gyuri bácsi az egészségmegőrzésről és a betegségek megelőzéséről is beszélt a január 11-én, Szilvásváradon tartott előadásában. Gyuri bácsit a gyógynövények iránti elköteleződéséről, generációkra visszanyúló életbölcsességről, és a gyógynövények jótékony hatásáról kérdeztük.

– Hogyan ismerkedett meg a gyógynövényekkel, mióta tart ez a szenvedély?

A nagymamám 1867-ben született, ő volt az, aki sokat mesélt egy-egy növény jótékony hatásáról, ő hagyta rám örökül azt a tudást, amiből a mai napig merítek. Jól emlékszem arra a pillanatra, amikor megmutatta családunk több generációra visszanyúló feljegyzéseit a gyógynövényekről. Ebből kiderült, hogy már 1578-ban is nagy hagyománya volt a népi gyógyításnak.

– Sokszor halljuk, hogy akár árthatunk is azzal, ha nem jól használjuk fel a gyógynövények részeit?

Valóban így van. Erre egy konkrét példát is említenék: még a rendszerváltás után nyílt egy kiállítás a népi gyógymódokról a szentendrei Skanzenben. Itt mutatták be, hogy a háborús katonák vérzését az óriáspöfeteg spórájával csillapították. Szintén a nagymamám mesélte egykoron, hogy ennek a gombának a spórája vérzéscsillapításra kiváló, de ha a szembe bekerül, bizony akár vakságot is okozhat.

Jó az, ha egy-egy betegségre többféle gyógynövény keverékét alkalmazzuk?

Én azt vallom, hogy öt növénynél többet nem szabad keverni, és ami még különösen fontos, hogy ezek mind egy betegségre hassanak.

– Melyek azok a gyógynövények, amelyek nem használhatók együtt?

Kevesen tudják, hogy néhány növényből készült teát nem tanácsos együtt inni, s bizonyos gyógynövényeket csak meghatározott ideig szabad fogyasztani. Ilyen például a diólevél, ami sok kovasavat, a cickafark pedig sok klorofillt tartalmaz. Nem iható fél évnél tovább a kamilla sem, a zsurlót pedig 6 hét után abba kell hagyni. Amit még nem jó együtt fogyasztani, az a diólevél meg a zsurló, mert mindkettőnek magas a savtartalma.

Szilvásváradon is sokan érdeklődtek a gyógynövények iránt. Fotó: Gál Gábor

– Ön hogyan őrzi az egészségét?

Nem szedek semmilyen gyógyszert, csak napi 4×250 g C-vitamint, és különböző teákat iszom. Én azt szoktam javasolni, hogy ne egyszerre vegyünk be 1000 mg C-vitamint, hanem több részletben, hogy folyamatos legyen a hatása. Erről a vitaminról ugyanis tudni kell, hogy vízben oldódik, így a szervezet nem tudja elraktározni. Ezenkívül iszom egy kis egynyári üröm teát a májam védelmére, a vérképző rendszerem karbantartásáért erdei szederlevelet, nyírfalevelet a vesém, és galagonyát a szívem megfelelő működéséért. Amikor 80 évesen el kellett mennem egy EKG vizsgálatra, megállapították, hogy a szívem úgy működik, mint egy 50 évesé. Azóta iszom a galagonyát. Később, egy másik vizsgálat kimutatta, hogy a szívem „tovább fiatalodott”.

– Itt az influenzaszezon. Mit ajánl megelőzésre, és a már kialakult betegségre?

A legjobb torokfertőtlenítő a mentatea. Nagyon jó a fürtös menta, a fodormenta is, de az utóbb említettel a férfiak inkább csínján bánjanak, ugyanis hosszú távú fogyasztása impotenciát okozhat. Ha már elért minket a nátha, egy jó kis bodza- vagy hársfatea kiváló gyógyír lehet, de a hársfa, mivel erősen izzasztó hatású, szívbetegeknek nem ajánlott.

– A tudomány is elismeri a gyógynövények áldásos hatását?

Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet 2011-2013 között négy olyan betegséget tárt fel, amelyek kialakulása ellen védhetnek a gyógynövények. Ezek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a rák, valamint a CODP, a krónikus obstruktív tüdőbetegség. Jól tudjuk, hogy ezeknek a betegségeknek nincs megelőző gyógyszere, de a gyógynövények erejével védekezhetünk ellenük. A korábban említett két szervezet kimutatta azt is, hogy míg Magyarországon 1964-ben 1700 fő halt meg rákos megbetegedésben, addig ez a szám 2011-2012-re már 30.000-re emelkedett. Ezek az adatok riasztóak, ezért mindenkinek azt javaslom, hogy fogyasszon minél több gyógyteát, persze előtte nem árt tájékozódni azok hatásairól.

Mindenkinek jó egészséget kívánok!

Szerző: Kékes Online
Fotó: Gál Gábor