A Mátra számtalan ismert és kevésbé ismert forrásait tekintve nem vitatható, hogy a Rákóczi-forrás rendelkezik az egyik legbőségesebb, legüdítőbb, számtalan ásványi anyagot tartalmazó vízzel. Nem túlzás bizony az sem, hogy akadnak olyan természetbarátok, akik hetente több alkalommal, több száz kilométert tesznek meg azért, hogy kortyolhassanak kedvenc forrásuk vízéből, de számtalan környékbeli lakos használja a forrás vizét ivásra, főzésre, mosásra vagy tisztálkodásra egyaránt. Barangoljunk el mi is a Rákóczi-forráshoz, és kortyoljunk a hegy kristálytiszta levéből!
A Rákóczi-forrás elsősorban a könnyű megközelíthetőségéből adódóan vált közkedveltté. Hajdani neve, mint Közel-kút is erre utalt, ugyanis Bene (napjainkban Mátrafüred) lakosai könnyű sétával elérhették a forrást, mely az aszályos időszakokban is mindig elegendő mennyiségű vizet biztosított számukra a fogyasztásán túl főzéshez, mosáshoz és tisztálkodáshoz is. A mai formában látható forrást 1929-ben foglalta a híres Mátra Egylet, ám a mindig vizenyős területek és a földből előszivárgó vízbuzgárok már sok-sok évtizeddel, évszázaddal a foglalás előtt is ismertek voltak. A forrás vízgyűjtő területeit kitisztították, kimélyítették, a víz elvezetésére kőből keskeny csatornát építettek és pár méteres hosszban mesterséges patakmedret hoztak létre, melynek köszönhetően a forrás vize dél felé, Máriácska felé folyhatott, utat törve magának az avarban. A jellegzetes, kemény mátrai andezitből a forrás fölé támfalat emeltek, mely megóvta a forrásmedencét a hegyoldalból leguruló kövek és hordalékok, illetve az ártó kezek szennyezésétől. A forrás a helyiek körében élő régi legenda után kapta új nevét.
A régi mondák szerint II. Rákóczi Ferenc gyakran haladt keresztül a Mátrán, sőt, sokszor húzódott meg az oltalmat nyújtó bércek között is. Számos helyi legenda őrzi itt tartózkodását, legismertebb közülük talán az, miszerint 1710-ben egy parádfürdői hatalmas tölgyfához kötötte lovát, mely fa kidőlt törzse még napjainkban is megtekinthető a településen.
Egyes mesék szerint, a Rákóczi-szabadságharc után, a fejedelem legkedveltebb útvonalán haladva hagyta el az országot, melynek alkalmával a szóban forgó forrást is érintette. Ekkor ivott utoljára a szomjoltó cseppekből szeretett csapatának társaságában. A Rákóczit kísérő kuruc csapat a magyar határánál elbúcsúzott az egykori fejedelmétől, majd visszatértek a Tokaj-Hegyaljára. A hazafelé tartó úton még egyszer ittak a forrás vizéből, nagy búsan azonban, hiszen Rákóczi ekkor már nem volt velük.
Ennek a legendának állított emléket az 1929-es foglaláson látható dombormű is, mely egy lovát itató búsuló kuruc katonát ábrázolt. Ez a dombormű a II. világháborúban sajnos elpusztult, a felújításkor már a fejedelem portájának domborművét helyezték el a támfalon.
Pár éve a dombormű alatti táblán Tóth János forráshoz írt verse olvasható:
“A forrás szava
Számodra én vagyok az élet,
Ártón ne emeld rám kezed.
Féltőn óvjad tiszta forrásomat,
Gondosan ápold kanyargós utamat.
Ne okozz magadnak álmatlan éjszakát,
Mert aki nekem, az magának árt.”
A Kékestető tömbjéről lefolyó, s az andezitsziklák közé beszivárgó, ezek által gondosan megszűrt, megtisztított csapadék kristálytiszta forrásvíz formájában többek között itt tör a felszínre. Nem csak ízletes, de ásványi anyagokban is gazdag, így számos gyógyszeripai készítmény, például vitaminok vagy homeopátiás gyógymódok alapanyagaként is szolgál.
Ottjártunkkor számtalan túrázó töltötte fel kulacsát a friss vízzel, ráadásul nem is egy olyan látogatóval találkoztunk, akik kannákkal érkeztek a forráshoz. Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk egy, az Alföldről a Mátrába érkező hölgytől:
„A férjemmel hetente több alkalommal jövünk fel a Mátrába forrásvízért. Mindketten egészségügyi problémákkal küzdünk, hiszünk a természetes úton történő gyógyulás erejében. A vegyszerezett csapvíz szagától is rosszul vagyunk, az ízéről nem is beszélve. Hetente több száz kilométert utazunk a vízért, de nekünk ez nem fáradtság. Egyszerre több tíz liternyit viszünk magunkkal, mely a következő 2-3 napban kiszolgálja szükségleteinket: azon túl, hogy ezt isszuk, ebből főzünk, evvel mossuk az arcunkat, de sokszor még a kényesebb anyagból készült ruhák mosására is marad belőle. Szerintünk ez az igazi orvosság, bátran ajánlom mindenkinek!” – mesélte Balogh Jenőné, jászsági lakos.
A Rákóczi-forrás számos irányból elérhető. A Sástó Turisztikai Központtól mindössze 700 méteres erdei úton közelíthető meg a legkönnyebben, a sárga kereszt jelzést követve. Útba ejthető ezen felül Mátraháza és Mátrafüred között túrázva is, például a sárga sáv, a sárga és a piros kör jelzéseken. A helyszínen pihenésre alkalmas padokat és tűzrakóhelyet is találunk. A hideg forrásvízből merítve a gazdag ásványianyag-tartalmának köszönhetően felfrissülve, energikusan folytathatjuk tovább mátrai túráinkat.
2019. július 13.
Kékes Online, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi, Fortepan
