A Mátra, főleg a 800-900 métert meghaladó csúcsok különleges mikroklímájának egyik kedvelt sajátossága, hogy az ország napsütéses óráinak száma itt az egyik legmagasabb – jellemzően ősztől tavaszig süt legtöbbet a Nap, s a napfényben fürdőző órák száma jóval meghaladja az évi kétezret is. Így hát – hiába van kicsit hűvösebb – érdemes most is útra kelni, mivel az erdők ilyenkor is ezernyi szépséggel várnak.
Most következő virtuális barangolásunk alkalmával a Keleti-Mátra vadregényes Kék útjára indulunk, s megmutatjuk e szakasz három legszebb kilátópontját, a Nagy-Szár-hegyet, a Jagust és a Gazos-kő szikláit.
1. A Nagy-Szár-hegy
Az 1014 méter magas, hazánk legmagasabb pontját jelentő Kékestető keleti irányban lefutó gerincén található Sas-kő és Disznó-kő szikláin túl, a Markazi-kaputól Sirok irányába haladva, az Országos Kéktúra vonalán ez az első jelentős kilátópont, melyet akár a Kéktúra mátrai szakaszának egyik legszebb panorámapontjaként is említhetünk. A Hármashatár (avagy Felső-Tarjánka) pecsételőhelytől 600 méteren kanyargó erdei ösvényen, 100 méteres szintemelkedőn érhetjük el a 743 méter magas hegycsúcsot. Visszatérve az előbb említett két név eredetéhez, a Hármashatár elnevezés az itt összefutó Parád, Markaz és Domoszló települések határvonalára utal, még a Felső-Tarjánka név a híres, lentebb igen komoly szurdokvölgyet kialakító Tarjánka-patak forrását jegyzi.
A hegycsúcs tisztás jellegű, mindössze néhány fával vagy cserjével tarkított tetejéről pazar panoráma nyílik több irányba is. Főként délre, Markaz és Domoszló, valamint az Alföld irányába nyerhetünk lebilincselő kilátást, de felbukkan a Kékes tömbje is. Kiváló piknikező vagy fotós pont, ahol akár órákig is időzhetünk a látványban gyönyörködve.
2. A Jagus
A Domoszlói-kapunak nevezett nyereg keleti oldalán, az Oroszlánvár szomszédságában emelkedik a Keleti-Mátra hegyi hullámvasútját sok más társával együtt képző Jagus nevet viselő hegycsúcs. Az Oroszlánvár és a Nagy-Zúgó által közrefogott természetes magaslat méltán felsorolásunk része, ugyanis nyugat, észak és kelet felé egyaránt lenyűgöző kilátást biztosít. A Domoszlói-kaputól kelet, azaz Sirok irányába indulva egy kerítés mellett combos, izzasztó emelkedő vezet minket a Jagusra. Ahhoz, hogy kijussunk a természetes kilátópontra, a kerítés sarkánál, útirányunknak megfelelően balra fordulva, rövid időre meg kell válnunk az Országos Kéktúra vonalától, majd a fiatal cserjés szélén, a kerítés mellett néhány lépést kell megtennünk, hogy elérjük keresett célpontunkat.
A varázslatos látkép magáért beszél: nyugatra tekintve végigkövethetjük a Kékestől keleti irányba húzódó főgerinc valóban hullámvasúti pályát idéző vonulatát, elsősorban az Oroszlánvár piramisával és a Cserepes-tető kiemelkedésével, távolabb a Mátra-nyereg, majd a Nagy-Galya emelkedik, még északra alattunk Parádi-medence és települései, távolabb a Karancs-Medves-fennsík és a Heves-Borsodi-dombság lankái tűnnek fel, de nem túl messze előbukkan a recski kőbánya, azaz a Csákány-kő is.
3. A Gazos-kő
A Siroktól 8 kilométer távolságban, 507 méter tengerszint feletti magasságban emelkedő Gazos-kő az említett településtől az első, Kékestetőtől számítva a Nagy Kék út eme szakaszának utolsó kilátópontja. Rockenbauer Pál Másfél millió lépés Magyarországon című nagyszabású televíziós műsorában a Keleti-Mátra legjobb kilátópontjaként említi a Gazos-kő sziklát. Bár a sorozat alábbi helyszínt érintő epizódjában éppen felhők takarták a kilátást, mindenképpen érdemes ellátogatni ide, hiszen valóban káprázatos körpanoráma fogad.
A fátlan sziklaterasz elsősorban a Parádi-medencére, s annak településeire, elsősorban Recskre, Mátraderecskére, valamint Sirokra, továbbá a Bükkre, a Karancs-Medves-fennsíkra és a határon túl emelkedő Tátra csúcsaira nyújt szabad kilátást tiszta idő esetén. Sirokról az OKT vonalán haladva, 365 méter szintemelkedéssel, erős kétórányi járással érhető el.
2020. november 7.
Demecs Norbi
