Sok természetjáró szerint a Mátra Kékestetőtől keleti irányba húzódó főgerince az ország legszebb hegyi hullámvasútja. Talpalatnyi tisztások, izgalmas kilátópontok, hatalmas erdőségek, szakadékokkal szegélyezett ösvények gazdagítják ezt a pompás vidéket. Ismét felkerekedtünk, hogy egy lebilincselő beszámoló formájában mutassuk meg olvasóinknak, milyen szépségeket rejtenek a mátrai erdők. Újabb túránk alkalmával Kékestetőről tartunk Parádfürdőre, letekintünk a Sas-kő sziklameredélyéről, lelógatjuk lábunkat a Disznó-kő pereméről és az Ilona-völgyi vízesés zuhatagát is megcsodáljuk. Tartsatok velünk, barangoljunk együtt a hegyekben!
Látnivalókban gazdag túránkat az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn kezdjük, az Angyalok tisztásán csatlakozunk az országos Kéktúra és a Rákóczi túramozgalom sárga sávjának kettőséhez és a TV-torony területe mögött, egy festői montán bükkerdőben tesszük meg az első lépeseket. Egy mohával borított, terjedelmes kőtengerhez érve az út ereszkedni kezd, már itt, a túra elején sokat veszítünk kezdeti magasságunkból. Az ereszkedős, kőmorzsalékos szakasz a Sötét-lápa-nyergének tisztásáig kísér, innen már kedvezőbb terepviszonyok következnek.
Mindössze 200 méter után újabb, fennsíkszerű kis tisztásra, első kilátópontunkra, az Erzsébet-sziklához érünk. A természet ablakán innen, a tőlünk északra húzódó dombok-hegyek vonulatát pillanthatjuk meg, illetve utunk eddigi szakaszára visszanézve a Kékes csúcsa tárul elénk. Túránkat folytatva nemsokára egy különleges, kevesek által ismert sziklaalakzat mellett haladunk el. Az út jobb oldalán található szikla mind alakja, mind a rajta kialakuló növényzet, kisebb zuzmó illetve mohatelepek következtében egy terjedelmes, avarban gubbasztó békára emlékeztet, így az évtizedek során a köznyelv a Béka-kő jelzőt aggatta a természet formálta tréfás képződményre.
A Béka-követ elhagyva túránk folyamán az egyik legjelentősebb látnivalónk a Sas-kő. A 899 m magas sziklacsúcsra az Országos Kék ösvényéről kitérve, egy rövid kaptatón van lehetőségünk felkapaszkodni, de a káprázatos panorámáért mindenképpen megéri. A csúcson egy emlékoszlopot is találunk, mely az I. világháborúban elesett turisták emlékéért magasodik, itt akár fedeles üvegmécses elhelyezésével is tiszteleghetünk a több mint egy évszázada elhunyt túrázók mementója előtt.
Az emlékműtől föltétlenül érdemes kisétálni a kelet felé elnyúló sziklateraszra, mely a Mátra egyik legszebb panorámáját kínálja: 180 fokos ívben láthatjuk a közeli Galyatetőt, a távolabbi Medves-fennsíkot és Nógrád, illetve Heves megye apró településeinek háztetőit, távolban a Tátra csipkézett csúcsait és a kört bezárva a Bükk-fennsík és az Alföld szeletét is.
A pazar kilátás megcsodálása, megörökítése után egy rövid ereszkedővel csatlakozunk újra a kék és sárga sáv jelzésekhez, ám előtte még érdemes a Sas-kő déli kilátópontjáról is letekinteni Markaz és a Vár-völgy felé. Utunk következő szakaszában a jelzés letér a gerincről és annak északi oldalában kanyarogva vezet minket tovább. Helyenként balra pillantva a fák lombaji között fel-fel bukkan a Kékesen álló TV-torony. Pár száz méter múlva érünk a Disznó-kőhöz, mely egyes feljegyzések szerint nevét a karakteres, vaddisznófejre emlékeztető alakjáról nyerte el. A kilátás a sas-kői látképhez hasonlóan innen is pompás, sőt, egyre közelebb kerül hozzánk az alattunk kirajzolódó Ilona-völgy és Parádfürdő is, túránk végcélja. Érdemes a sziklaperemről lelógatott lábbal itt néhány percet nyugalomban eltölteni és a külvilág zaját kizárva gyönyörködi a messzeség tájainak bűvöletében, az erdő csendjének mámorában.
A Disznó-kövön eltöltött pihenőidőnk elteltével, egy éles kanyar után, az Országos Kék és a Rákóczi túramozgalom jeléül szolgáló sárga sáv elágazik, mi még egy rövid ideig a Kéken haladunk tovább, majd a Markazi-kapuhoz érkezve áttérünk az Ilona-völgybe vezető zöld jelzésre. Hamarosan ismét jelzést váltunk, a zöld sávból kiágazó zöld kör a szurdokhangulatot idéző Ilona-völgy felső részén át vezet minket az Ilona-vízesés magas sziklafalának tetejére, Kékestető óta immár több mint 6 kilométert magunk mögött hagyva.
Itt egy különleges élménynek lehetünk részesei: a sziklafal tetején állva felülnézetből, körülbelül 10 méteres magasságból tekinthetünk a lezúduló víztömegre. A vízesés aljához a sziklafal szélén leereszkedve, a bátrabbaknak a jelzést követve egy rövidebb, a kihívásokat kevésbé kedvelők számra egy hosszabb kerülővel lehet lejutni. A zuhatag alulról való megcsodálását követően egy korábbi cikkünkben bemutatott útvonalon, a festői Ilona-völgyön át, egy látnivalókban szintén gazdag, kellemes túrával juthatunk Parádfürdőre. Szép időt, jó utat kívánunk!
2019. július 16.
Kékes Online, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi
